ÚJ
MAGYAR ALKOTMÁNYT!
A
Harmadik Oldal Magyarországért (HOM) Egyesület
véleménynyilvánító népi kezdeményezése
AMIT TUDNI KELL…
NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSÜNK ELŐÉLETÉRŐL
A Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület 2004. május
15-én, Somogy megyében, Balatonföldváron rendezett
konferenciát az új Alkotmány létrehozásának
szükségességéről. Az előadók, dr. Gyenesei István,
a HOM Egyesület és a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke,
dr. Kolláth György, dr. Chronowski Nóra és
dr. Csefkó Ferenc alkotmányjogászok egybehangzóan
fejtették ki nézetüket: új Alkotmányra van szükség.
Miután e témában népszavazás nem írható ki, a
konferencia nyilatkozatot adott ki a véleménynyilvánító
népi kezdeményezés elindításáról.
-
” FÖLDVÁR FELŐL FÉLÚTON”
Az Országos Választási Bizottság 2004. szeptember 23-án
tárgyalta és hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet. A
Magyar Közlönyben 2004. szeptember 27-én jelent meg a
határozat, amitől számítva 15 nap állt rendelkezésére
bárkinek, hogy fellebbezéssel éljen. Ezután vettük át az
aláírásgyűjtő ívet. 2004. október 13-tól két hónap áll
rendelkezésünkre, hogy a civil szervezetekkel közösen
összegyűjtsük a legalább 50 ezer hiteles aláírást. Az
OVB az aláírások hitelességét 31 napon belül köteles
elbírálni, ezt követően a Parlamentnek 3 hónapon belül
(2005. április közepéig) kell az új magyar Alkotmány
ügyében a vitanapot megtartania.
AZ ÚJ ALAPTÖRVÉNY MEGALKOTÁSÁNAK TÁMOGATÓIRÓL
- ” „TÁMOGATÓ LEVELEK”
A konferencia anyagát elküldtük a közjogi méltóságoknak,
szakmai műhelyeknek, számos meghatározó közéleti
személyiségnek, alkotmányjogban jártas politikusnak.
Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke
munkásságával már bizonyította, fontosnak tartja az új
Alkotmányt, s kinyilvánította, hogy egyetért a
parlamenti vitanap szükségességével is, ezért vállalta,
hogy elsőként írja alá az aláírásgyűjtő ívet. Dr.
Mádl Ferenc köztársasági elnök is nagyrabecsülését
fejezte ki törekvésünkkel kapcsolatban. Dr. Dávid
Ibolya, az Országgyűlés alelnöke is támogatásáról
biztosította Egyesületünket a XXI. századnak megfelelő
közjogi szabályozás megteremtéséért folytatott
tevékenységében.
A KIS MAGYAR ALKOTMÁNYTÖRTÉNETRŐL
-
” SZTÁLINI ALKOTMÁNY”
Jelenlegi Alkotmányunk az alábbi néven került be a
törvénykönyvekbe: 1949. évi XX. törvény. Az Alkotmányt
az 1948-ban megválasztott Parlament szavazta meg,
melynek alapját az 1936-os „Sztálini alkotmány”
jelentette. Kommunista alkotmányunk az 1970-es években
„szocializálódott”, 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal
résztvevői „modernizálták”, s egy olyan parlament
szavazta meg, amelyet épp készültünk leváltani. Az
Ellenzéki Kerekasztal tagjait senki nem választotta meg,
így nem is képviselhették a társadalmat. Vannak
politikusok, akik érveket fogalmaznak meg, hogy az azóta
eltelt idő, és a választásokon való részvétel
legitimizálta az Ellenzéki Kerekasztal alkotmányozó
tevékenységét, de be kell látniuk, hogy a választásokon
való részvétel az aktuális lehetőségekhez való igazodást
jelenti.
-
” IDEIGLENES VÁLTOZÁS”
Jelenlegi Alkotmányunkat 1989-ben az akkori parlament
azzal a kitétellel fogadta el, hogy amint a helyzet
konszolidálódik – az első választást követően –,
szükségesnek tartja egy új magyar Alkotmány
létrehozását. „...A többpártrendszert, a parlamenti
demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító
jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése
érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának
elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a
következők szerint állapítja meg…”
A TARTALOM NÉLKÜLI BEKEZDÉSEKRŐL
A folyamatos alkotmánymódosítások következtében
szerkezete instabillá vált. Létrejöttek olyan
bekezdések, amelyek nem tartalmaznak rendelkezést,
bár a máig érvényben lévő Alkotmánybírósági határozat
hivatkozik rá. Alkotmánnyal kapcsolatosan nem írható
ki népszavazás (AB
2/1993.(I. 22.)A határozat),
azonban a határozat hivatkozik a 19§ (5) bekezdésére
is, ami azóta megszűnt. Mint ahogy nincs semmi az alábbi
paragrafusok után sem: 8§ (3), 24§ (5), 28§(4),
31/A§ (7)-(8), 32/B §(5), 32/D§ (4), 35/A§, 38§, 40§
(2), 40/B (1), 49§, 72-73§, 77§ (3).
- ” SOK ÜRES PARAGRAFUS”
Az alkotmányjogászok nincsenek egy véleményen egy új
alkotmány létrehozásának kérdésében, de 1989 óta több
mint 30 alkalommal módosították a Magyar Köztársaság
Alkotmányát, új alaptörvény létrehozásába azonban nem
mertek belefogni. Minden kormányzati ciklusban felmerült
az új Alkotmány létrehozásának igénye, azonban soha nem
került a tényleges cselekvés középpontjába.
AZ IDEJÉTMÚLT RENDELKEZÉSEKRŐL ÉS A HIÁNYOSSÁGOKRÓL
Az alkotmány szövege az uralkodó értelmezés mellett
nem tekinti a népet az alkotmány forrásának. A hatályos
szöveg szerint ugyan minden hatalom a népé, elvileg
tehát az alkotmányozás hatalma is megilleti. Az
alkotmánybíróság azonban különösebb elvi indoklás nélkül
úgy vélte, hogy a népszuverenitás gyakorlásának a két
forma közt a közvetlen hatalomgyakorlás kivételes és
másodlagos.
Külön fejezetben kell szabályozni a közpénzügyeket, és
ezzel összefüggésben ki kell alakítani az adózás
alkotmányos alapjait.
- „KÉTKAMARÁS PARLAMENT”
A társadalomban a pártok mellett léteznek más
érdekhordozók, érdekmegjelenítő szervezetek is, akiket
megillet, hogy a parlamentben szerepet kapjanak, aminek
a kétkamarás parlament lehet az intézményes alapja.
Magyarországon hivatalosan 13 nemzeti és etnikai
kisebbség létezik. Fontos, hogy a nemzetiségek
parlamenti képviselete mielőbb megoldódjon, és ez az
alkotmányban is rögzítésre kerüljön. Az mégsem
lehetséges, hogy pártalakításra kényszerítsük a
nemzetiségeket azért, hogy a parlamentben
képviseltethessék magukat.
Át kell tekinteni a közigazgatás-államigazgatás
feladat és hatásköreit. Az ügyek egy részét a
dekoncentrált szervektől vissza lehet és kell tenni a
körjegyzőhöz, illetve a megyei önkormányzatokhoz. Ez
elősegítené a racionalizálást, központosítaná az ügyek
intézését, a megyei önkormányzat pedig intézmény
fenntartóból ismét igazi középszintté válhatna.
Egyébként a közigazgatás egésze megérne egy önálló
fejezetet az alkotmányban, nem pedig a kormány alatt
kellene tárgyalni.
-
” BÍRÓSÁG ÉS IGAZGATÁS”
A bíróságokra vonatkozó szabályozás jelenleg azt
mondja, hogy „a bírák csak a törvénynek vannak
alárendelve”. Ez már rég nem igaz, ugyanis a csatlakozás
óta az uniós joganyagot is alkalmazni kell, figyelemmel
kell lenni az alkotmány rendelkezéseire, az
önkormányzati rendeletekre, sőt az alkotmánybíróság
határozatait, illetve a legfelsőbb bíróság jogegységi
határozatait is alkalmazni kell.
Az új alkotmány lehetőséget biztosítana az alapvető
jogok rendszerének áttekintésére, újraszabályozására.
Az alapjogok köre jelentősen bővült az elmúlt 20-30
évben. Az európai államok nagytöbbsége már megújította
az ezzel kapcsolatos rendelkezéseit.
A jelenlegi alkotmányban a nemzetközi jog és a belső jog
viszonyát nem sikerült rendezni.
A Magyar Alkotmány az uniós állampolgárságból eredő
egyes követelmények vonatkozásában jelenleg sem
kompatibilis az EU szabályaival, illetve nem felel meg a
csatlakozással vállalt magyar kötelezettségeknek. Így
nem biztosítottak az unió tagállamai Magyarországon élő
állampolgárainak az Európai Parlamenti, illetve a helyi
választásokon való részvételének feltételei, vagyis e
körben az aktív (választó) és passzív
(válaszható) választójoguk. Ugyancsak nem
garantált alkotmányosan az állampolgárság szerinti
megkülönböztetés tilalma az uniós állampolgárok
vonatkozásában.
A HARMADIK OLDAL MAGYARORSZÁGÉRT (HOM) EGYESÜLETRŐL…
- ” A HOM”
A Megyei Önkormányzatokba választott civil szervezeti
képviselők 1999. november 5-6-án Balatonföldváron
megtartott fórumán nyilatkozatot adtak ki, melyben
kifejtették azt az igényt, hogy az 1998-as önkormányzati
választásokat követően országos átlagban 13%-os
képviselettel bíró civil szervezeteknek be kell tölteni
a társadalmi kontroll, és a pártok közötti párbeszédben
hiányzó híd szerepét.
A földvári nyilatkozat leszögezi, hogy a független
polgárok, képviselők, polgármesterek száma a
településeken látványosan megnőtt. A civil szervezetek
beemelése a politikába a helyi polgárok elégedetlenségét
tükrözi a politikai pártok működésével.
-
” CIVÍLIA ÉRTÉKEI”
Jövőbeni feladatként a helyi értékek védelmét és az új
értékek létrehozását, valamint az értékközpontú
modernizációt tűztük ki. A nyilatkozat zárómondata
rögzítette a megyei önkormányzatokba választott civil
szervezeti képviselők együttműködésének igényét.
Ehhez a Földvári Nyilatkozathoz a Megyei Jogú Városok
Önkormányzatainak párton kívüli képviselői is
csatlakoztak a 2000. május 4-5-én megtartott földvári
tanácskozásuk alkalmával. A nyilatkozat tartalmát azzal
egészítették ki, hogy 2000 őszén országos szövetséget
hozzunk létre, amely megteremti a civil szervezetek
széles körű képviseletének lehetőségét. A további
feladatok szervezésének irányítására a Somogy Megyei
Közgyűlésben meghatározó szerepet betöltő Somogyért
Egyesületet kérték fel.
2001.
február 24-én, jégtörő Mátyás napján, Balatonföldváron
tartotta alakuló ülését a
harmaDik oldal magyarországért (HOM) egyesület.
Elnöknek dr. Gyenesei Istvánt választottuk meg.
- ” JÉGTÖRŐ MÁTYÁS”
A 2002-es országos választás előtt a HOM az ezt megelőző
közgyűlés döntése alapján tárgyalást kezdeményezett
három kisebb, magukat a politikai középre soroló párttal
– KDNP, MDNP és a Zöld Párt. 2001. november 23-án
részvételükkel megalakult a Centrum Párt. A cél egy
racionális középpárt létrehozása volt, amely a civil
érdekeket országosan is fel tudja vállalni. A
választásokon a HOM által szerzett szavazatok messze
meghaladták a Centrumot alkotó többi párt által elért
szavazatok számát, és meghatározó módon járultak hozzá a
Centrum Párt „meglepetést hozó” sikeréhez.
a
HOM elnöksége
