|
ÖSSZEFOGÁS AZ EMBEREKÉRT, AZ ÉLHETŐBB
ÉLETÉRT
„Harmadik Oldal Magyarországért” Egyesület
alapszabálya
2001.
„Harmadik Oldal Magyarországért” olyan, a helyi társadalmak és
közösségek érdekét országosan megjelenítő és szolgáló, önkéntesen
létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az
alapszabályában meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal
rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
1) A szervezetre vonatkozó általános megjelölések:
a) Neve: „Harmadik Oldal Magyarországért” Egyesület.
b) Rövidített neve: HOM
c) Jelmondata: Összefogás az Emberekért, az Élhetőbb Életért!
d) Székhelye: Kaposvár, Szent Imre u. 14.
e) Jelképe:
Alapja pajzs alakú, melynek a középső része fehér, rajta óarany színnel
nagy H betűvel kombinált híd, felső és alsó harmada óaranyszínű.
A pajzs felső részén "Harmadik Oldal Magyarországért" felirat olvasható.
A pajzs alak tetején 3 ágú, 3 levelű, óarany színű stilizált fa áll
(a jelkép rajzolata mellékletként csatolva).
f) Szimbóluma: érett golden alma, amely citromsárga színű
2) Képviselője: Dr. Gyenesei István, elnök
3) Az alapítás időpontja: 2001. január 16-án.
4) Működési területe: Magyarország
1) Jellege és törekvései: „Harmadik Oldal Magyarországért” Egyesület a
pártoktól független, közéletiséget vállaló, természetes személyek szervezete.
A helyi társadalom érdek- és értékrendszerének demokratikus
megjelenítéséhez és érvényesítéséhez nyújt tagjai- és az állampolgárok
részére szervezeti keretet.
Olyan szervezet, amely széleskörű összefogással erősíteni kívánja a
települési és a szakmai önkormányzatok, valamint - más
szervezetekkel együttműködve - a települések és a polgárok érdekeinek
parlamenti képviseletét.
2) Célja: olyan társadalmi- és érdekképviseleti rendszer kialakítása, illetve
működésének elősegítése, ahol a polgárok felelősségén alapuló, erős
társadalmat biztosító, öntevékenység érvényesül, szolgálva ezzel
hazánk
, településeink demokratikus működését, gazdasági fejlődését,
kultúránk és önazonosságunk erősödését, továbbá olyan egyéni- és a
közösségi élet kialakítását, fejlődését, mely méltó korunk emberéhez és
a közös Európához. Rendeltetését közvetlen parlamenti szerepvállalással
is biztosítani kívánja.
3) Feladatának tekinti, hogy az alkotmány és alkotmányos rend keretei
között közreműködjön a népakarat kialakításában és kinyilvánításában,
a közéleti tisztaság és felelősség demokratikus erősítésében.
4) Elősegíti a társadalmi, politikai kultúra javítását, a különböző politikai
elveket és érdekeket képviselő szervezetek közötti, partnerségen alapuló
párbeszédet és együttműködést, a társadalmi szövetséget az emberek, a
helyi közösségek és az ország legfontosabb céljainak biztosításáért.
5) Közreműködik a társadalmi szerveződések és az önkormányzatok
működési feltételeinek javításában, tevékenységük megismertetésében.
6) A céljai elérése érdekében kapcsolatfelvételre és együttműködésre törekszik:
a) minden olyan civil közösséggel, amely Magyarország demokratikus
fejlődéséért, az élhetőbb élet feltételeinek megteremtéséért dolgozik;
b) az állami szervekkel és azok intézményeivel;
c) a helyi önkormányzatokkal, intézményekkel és érdekképviseleti szerveivel;
d) a vállalkozókkal és érdekképviseleti szerveikkel;
e) munkavállalók érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezeteivel;
f) a parlamenti és parlamenten kívüli alkotmányosan működő politikai
pártok országos és helyi szervezeteivel;
g) hazai kisebbségek és nemzetiségek szervezeteivel;
h) hazai és külföldi, valamint nemzetközi szervezetekkel.
1) A szervezet rendes tagja lehet az a párton kívüli - ezen kitétel alól az
elnökség 3/4-es szótöbbséggel, kivételes esetben felmentést adhat -
természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit-, legfontosabb
céljait, alapelveit elfogadja, azokat magára nézve kötelezőnek tartja.
Alapító tagként tartja nyílván az Egyesület a zászlóbontó közgyűlés
jegyzőkönyvében rögzített, belépési nyilatkozatot aláíró személyeket. A
szervezet alapítója és tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet.
2) A tagfelvétel előfeltétele:
Az a magyar állampolgár kérheti, aki:
a) betöltötte a 18. életévét;
b) nem áll cselekvőképességet kizáró, vagy korlátozó gondnokság alatt;
c) nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától;
d) nem tagja bejegyzett pártnak. (kivéve a CENTRUM párt)
A szervezet pártolói lehetnek - a tagsággal járó szervezeti kötöttségek
nélkül – azok a személyek és szervezetek, akik a jelen alapszabályban
megfogalmazott célokat magukénak érzik és az egyesület tevékenységét
támogatják, segítik. (Pl. civil szervezetek, társadalmi szervezetek tagjai,
szakértők, szponzorok, külföldi állampolgárok.)
1) A tagfelvételt írásos belépési szándéknyilatkozattal és annak a szervezet
területi csoportjához történő eljuttatásával lehet kérni.
2) A tagfelvételről az Elnökség – a megyei szervezet javaslata alapján -
dönt nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség
esetén az elnök szavazata dönt.
3) A tagfelvételről hozott döntést követően az érintettet értesíteni, illetve a
tagot nyilvántartásba kell venni. A felvett tag tagsági igazolványt kap a
tagdíj befizetését követően.
A tag jogai és kötelezettségei
1) A tag jogait személyesen gyakorolja.
2) A pártolónak vagy annak képviselőjének joga van a szervezet nyilvános
rendezvényein részt venni, kezdeményezést, indítványt tenni.
a) tájékozódni, tájékoztatást kérni és kapni a szervezet tevékenységéről,
részt venni rendezvényein;
b) véleményét szóban és írásban kifejteni és a döntést hozók
munkájában aktívan részt venni;
c) a szervezethez beadvánnyal fordulni, kezdeményezéseket tenni,
melyekre 30 napon belül választ kell kapnia;
d) az alapszabály keretei között személyi kérdésekben javaslatot tenni,
illetve dönteni;
e) jogainak megsértése esetén az illetékes jogorvoslati fórumhoz fordulni;
f) a szervezet törvénysértő működésével és döntésével kapcsolatosan a
törvényi szabályozásnak megfelelően bírósághoz fordulni;
g) részt vehet a szervezet tevékenységében;
h) választhat és választható a szervezet szerveibe.
a) az alapszabályzat rendelkezéseit betartani;
b) aktívan közreműködni a szervezet céljainak és feladatainak megvalósításában;
c) a szervezet tisztségviselőit fokozott felelősség terheli a célok
megvalósításában és a példamutatásban;
d) a szervezet szabályzatainak megfelelően tagdíjat fizetni;
e) tartózkodjon olyan törekvésektől, amelyek a szervezet alapvető
céljaival ellentétesek és összeférhetetlenek.
1) Tagsági viszony megszűnése:
a) kilépéssel;
b) kizárással;
c) törléssel;
d) cselekvőképességet kizáró, vagy korlátozó gondnokság alá kerüléssel;
e) a tag halálával.
2) Kilépést a – megyei szervezet vezetőjének tájékoztatása mellett – a
szervezet elnökénél írásban kell bejelenteni.
3) Kizárással csak fegyelmi büntetésként szüntethető meg a tagsági
viszony, melyről a szervezet elnöksége nyílt szavazással, egyszerű
többséggel határoz.
4) A kizárást hozó döntés ellen a küldött közgyűléshez lehet fordulni,
amely nyílt szavazással egyszerű többséggel határoz.
5) A tagsági viszony törléssel, akkor szűnik meg, ha a tag önhibájából egy
évig tagdíját – felhívás ellenére – sem rendezi, illetve ha időközben nem
felel meg a tagsági előfeltételeknek.
1) A szervezetnek azon tagja, aki szándékosan, vagy figyelmeztetés
ellenére megsérti az alapszabályt, fegyelmi vétséget követ el. A
fegyelmi eljárás rendjét külön szabályzat tartalmazza (melyet a küldött
közgyűlés 2001. június 1 napjáig fogad el).
Fegyelmi fokozatok:
a) figyelmeztetés;
b) megrovás;
c) tisztségből való visszahívás
d) kizárás.
8. §.
A szervezet felépítése, működésének keretei
1) A szervezet:
a) az alapszabály keretei között tevékenykedik;
b) a szervezet legalább tíz rendes taggal hozható létre. A gazdálkodását
a rá vonatkozó jogszabályok, illetve a szervezet gazdasági szabályzatának
megfelelően végzi (utóbbit a küldött közgyűlés 2001. június 1. napjáig dolgozza ki);
c) Magyarországon egységes szervezet működik, amely jogi személy;
d) az eredményesebb működés -, az országgyűlési képviselő választás
-, illetve önkormányzati képviselő választás sikeresebb előkészítése
érdekében a fővárosban és megyénként, szervezeten belüli nem
önálló jogi személyiségű egy-egy megyei szervezet alakítandó;
e) a megyei szervezet megalakulásáról, elnökének személyéről a szervezet
elnökét írásban értesíteni kell;
f) A megyei (budapesti) szervezetet a megyei (budapesti) elnök vezeti
g) megyei szervezet rendeltetése:
- képviseli működési területén az alapszabálynak és a
döntéseknek megfelelően a szervezetet;
- szervezi a helyi rendezvényeket, akciókat. Gondoskodik a
döntések, határozatok végrehajtásáról;
- tájékoztatást ad a tagságnak a szervezet céljairól, nyilvántartja
tagjait;
- a szervezet szabályzatainak megfelelően közreműködik, illetve
javaslatot tesz az országgyűlési képviselő-, illetve dönt az
önkormányzati képviselőválasztás jelölt állításával,
együttműködési és szervezési feladataival kapcsolatosan.
2) A jelen alapszabály keretei között (2001. június 1-ig) a szervezet
kidolgozza és elfogadja szabályzatait és a működési rendet, a személyi
döntések előkészítésének különböző szabályait, az önkormányzati és
országgyűlési képviselői választásokkal kapcsolatosan a szervezet és
tagjait érintő szabályokat.
3) A szervezet testületei, vezetői:
a) küldött közgyűlés;
b) elnökség (21- 29 fő között)
elnök
társelnökök; (első társelnök)
ügyvivők
titkár
elnökségi tagok
c) tiszteletbeli elnök
d) pénztárnok
e) pénzügyi ellenőrző bizottság (3 fő)
3.1 Küldött közgyűlés
A szervezet legfelsőbb szerve, amely az elnökség tagjaiból és a megyei
szervezetek által választott és delegált – tagcsoportonként 2 fő – küldöttből áll.
A küldött közgyűlést évente össze kell hívni.
A küldött közgyűlés hatásköre:
a) Minősített többségű nyilt szavazással (a közgyűlés szavazati joggal rendelkező
meghívottainak 50 %-a + 1 fő) történik, kivéve, ha a küldött közgyűlés szavazati
joggal rendelkező tagjainak legalább 1/3-a a titkos szavazást kezdeményezi.
- Az alapszabály elfogadása, módosítása, valamint a Szervezeti és
Működési Szabályzat elfogadása és módosítása;
- Az elnök, elnökség, egyéb vezető tisztségviselők, valamint bizottságainak
megválasztása, akiknek megbízatása 4 éves időtartamra szól.
- A gazdasági, pénzügyi szabályozók elfogadása, módosítása, az
érvényes költségvetés és pénzügyi beszámoló, valamint az
elnökség éves beszámolójának elfogadása;
- Az elnökség javaslatára más szervezettel történő
együttműködésről, egyesülésről, a szervezet feloszlatásáról szóló döntés.
b) A szervezet tisztújító közgyűlést legalább négyévenként tart.
c) értékeli a szervezet munkáját, szerveinek éves munkáját,
programokat, célokat, feladatokat határoz meg;
d) az alapszabállyal összhangban megállapítja a tagdíjat. Az első
évben a tagdíj összege 2.002,- Ft, tanulóknak és nyugdíjasoknak
500,-Ft, melynek befizetési határideje 2001. július 31;
e) az egyesület elnökének összehívására rendes és rendkívüli
küldött közgyűlést tart;
f) a rendkívüli küldött közgyűlést a HOM-tagjai 15 %-ának, vagy a
küldött közgyűlés tagjai 1/3-ának írásos indítványára a napirend
megjelölésével össze kell hívni;
g) a küldött közgyűlés összehívásáról az elnökség nevében az elnök gondoskodik;
h) a küldött közgyűlés akkor határozatképes, ha a küldött közgyűlés
tagjainak több mint 50 %-a jelen van. Határozatképtelenség
esetén az eredetileg kitűzött kezdési határidőt követően egy
órával – a megjelentek számától függetlenül - határozatképes a
küldöttközgyűlés, ha a megyei szervezetek több mint 50 %-ának
képviselete biztosított.
Az így megtartott küldött közgyűlés azonban az alapszabály 3-1.
a,) b,) pontjában nem hozhat döntést;
i) dönt a szervezet országgyűlési képviselőinek jelöléséről,
személyeiről, a listaállítás rendjéről, más szervezettel történő
közös jelölt állításról, támogatásáról;
j) tájékozódik a szervezetet érintő helyi önkormányzati képviselő
jelölt, illetve lista állításról;
k) a küldött közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű
szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
3.2 Elnökség
a) a szervezet operatív irányító szerve;
b) az elnökség tagjai: a szervezet elnöke, tiszteletbeli elnök, társelnökei, ügyvivői,
a titkár, a megyei szervezetek elnökei és szükség esetén az alapszabálynak
megfelelően választ elnökségi tagokat;
c) a közgyűlések között szervezi a programok, feladatok megvalósítását,
beszámol ezek végrehajtásáról;
d) felügyeli a szervezet gazdálkodását, és segítséget nyújt annak végrehajtásában,
gyakorolja a szervezet vagyona feletti tulajdonosi jogokat, annak keretében többek
között dönt a hosszú távú kötelezettség vállalásról;
e) az alapszabálynak megfelelően előkészítő, kezdeményező feladatokat lát el,
a felettes szervek és az együttműködésben résztvevő egyéb szervek irányában;
f) meghatározza a hazai és nemzetközi szervezetekkel történő
együttműködés formáit, tartalmát;
g) értékeli, felügyeli és segíti a területi tagcsoportok munkáját;
h) az elnökség üléseit félévente legalább egy alkalommal tartja.
Összehívásáról az elnök dönt, illetve gondoskodik;
i) határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt;
j) kinevezi a pénztárnokot.
3.2.1 E l n ö k
a) a közgyűlés, illetve küldött közgyűlés által megválasztott,
a szervezet első számú tisztségviselője. Képviseli a szervezetet;
b) gondoskodik a szervezet munkájának összehangolásáról, az időszerű feladatok
tervezéséről, kidolgozásáról, végrehajtásáról, azok ellenőrzéséről;
c) ellát munkáltatói feladatokat;
d) vezeti az elnökséget;
e) tájékozódik a megyei szervezetek munkájáról;
f) az elnökség egyetértésével, tartós távolléte esetén, megjelöli az őt helyettesítő
társelnököt.
3.2.2. A tiszteletbeli elnök
A közgyűlés (küldött közgyűlés) által felkért – nem operatív munkát végző –
személy, aki tekintélyével, elkötelezettségével segíti a szervezet elismertségét,
munkáját.
3.2.3. A társelnökök
A társelnökök közül, az őket választó testület, egy főt első társelnöki címmel
ruházhat fel. A társelnökök azon túl, hogy egy-egy megyei szervezet képviseletét
is ellátják az elnökségben, több megyei szervezet munkájának koordinációját is
elvégzik Budapest és Pest Megye, Dél-Dunántúl, Észak-Dunántúl, Dél-délkelet
Magyarország, Észak-északkelet Magyarország tagoltságban.
Az elnököt annak távollétében az első társelnök, illetve a társelnökök (együttesen)
helyettesítik. Egyben ellátnak minden olyan feladatot, amellyel az elnök megbízza őket.
3.2.4. Ügyvivők
A küldött közgyűlés által egy-egy kiemelt szakterületre, önálló feladatra kijelölt,
illetve a szervezet adminisztratív munkáját irányító segítő tisztségviselők.
3.2.5. Titkár
A küldött közgyűlés által megbízott, a szervezet operatív, adminisztratív munkáját
végző tisztségviselő, aki az elnökségnek szavazati joggal rendelkező tagja.
3.2.6. Elnökségi tagok
A küldött közgyűlés által választott elnökségi tagok egy-egy
megyei szervezet képviseletét is ellátják az elnökségben.
3.3 A pénztárnok:
a) a pénztárnok felelős a szervezet vagyonának gyarapításáért, kezeléséért,
a gazdálkodást érintő különböző szabályok betartásáért és az erre vonatkozó
szabályzatok előkészítéséért;
b) beszámol a szervezet vezető testületeinek saját
tevékenységéről, előkészíti a költségvetés tervezetét és a
költségvetési beszámolót;
3.4 Pénzügyi ellenőrző bizottság:
a) a küldött közgyűlés a szervezet gazdálkodásának ellenőrzésére,
illetve segítésére pénzügyi ellenőrző bizottságot választ;
b) a bizottság ügyrendjét maga alakítja ki;
c) fő feladata az Egyesület gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése;
d) Elnöke útján megállapításait évente egyszer a küldött közgyűlés elé
terjeszti beszámoló formájában;
e) megszervezi a pénzügyi ellenőrzés rendszerét, gondoskodik
a szabályozás előkészítéséről.
1) A szervezet vagyona a működését szabályozó törvények, egyéb
jogszabályok figyelembevételével jön létre, többek között:
- tagdíjakból;
- állami juttatásból;
- vagyoni hozzájárulásból;
- hagyatékból;
- pályázatból;
- szervezet által alapított gazdasági szervezetek nyereségéből.
2) A szervezet tartozásáért saját vagyonával felel.
3) A szervezet köteles a törvényes előírásoknak megfelelően, az előző évi
gazdálkodásáról, zárszámadásáról szóló beszámolót közzé tenni.
4) A szervezet megszűnése esetén vagyonáról a küldött közgyűlés dönt.
1) A szervezet törvényességi felügyeletét a Somogy Megyei Főügyészség
látja el.
2) A módosított alapszabály 2001.december 2-án lép hatályba.
A módosításokkal elfogadva a küldöttközgyűlés 2002.március 3-i
budapesti ülésén.
|
